A közjegyzői okiratról általánosságban
Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet a közjegyző ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.
A közjegyző kétféle közjegyzői okiratot készíthet: ügyleti okiratot vagy ténytanúsító okiratot.
A közjegyző által a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat, amely elektronikus úton is elkészíthető (elektronikus közokirat).
Az ügyleti okirat a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét tartalmazza közhitelesen, vagyis a közjegyző a felek ügyleti akaratának megfelelő okiratot készít, amelyek jogot alakítanak, illetve jogvitákat előznek meg; ilyenek a különböző szerződések és egyoldalú nyilatkozatok. Az ügyleti okiratnak kétféle szempontból van nagy jelentősége. Egyrészt közokirati bizonyító erővel rendelkezik, a legerősebb bizonyító erejű okiratfajta. A tartalmát valódinak kell elfogadni, ellenbizonyításnak vele szemben csak akkor van helye, ha azt törvény ki nem zárja vagy korlátozza. Másrészt a kötelezettségvállalást tartalmazó okiratok esetében – ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt – a közjegyző látja el végrehajtási záradékkal a saját maga által készített közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezett nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, valamint a teljesítés módját és határidejét. Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. Egyszerűen kifejezve, a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás (pénzösszeg megfizetése, ingatlanból való kiköltözés) a fenti feltételek fennállása esetén per nélkül is végrehajtható, tehát hosszadalmas és költséges peres eljárást lehet vele megspórolni. Ráadásul nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió tagállamainak területén is végrehajtható.
A ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket tanúsítja közhitelesen jegyzőkönyvi vagy záradéki formában, vagyis a közjegyző a saját érzékszerveivel tapasztalható külvilági eseményeket írja le, fotózza, kép- vagy hangfelvételt készít, következtetést azonban a közjegyző nem vonhat le és nem állapíthatja meg azt sem, hogy az adott esemény vagy állapot jogszerű vagy jogellenes. A ténytanúsító okiratok záradéki formában készülnek, ha azt a törvény kifejezetten megengedi, minden más esetben pedig jegyzőkönyvi formában. A közjegyző ténytanúsító okiratot állíthat ki például arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező, a fordítás helyességéről, az aláírás és kézjegy valódiságáról, az okirat felmutatásának időpontjáról, a nyilatkozat vagy értesítés közléséről, a tanácskozásról és határozatról, egyéb jogi jelentőségű tényről (pl. sorsolásról, weboldal tartalmáról), váltó, csekk és más értékpapír óvásáról, a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról.
A közjegyzői okiratok elkészítésének szigorú eljárási rendje és tartalmi előírásai vannak, így például a közjegyző köteles minden egyes ügyfél esetén megvizsgálni, hogy a személyazonosító okmánnyal nem követnek-e el visszaélést, köteles vizsgálni a személyazonosságot, az ügyfél beszámíthatóságát, cselekvőképességét, ügyleti akaratát, az ügyfél képviselőjének képviseleti jogosultságát. Köteles pártatlanul segíteni a feleket, azaz elmagyarázni az ügyletek tartalmát, lényegét, jogi következményeit, segítséget nyújtva ezzel abban, hogy az ügyfél – így különösen a gyengébb fél – a valódi akaratának megfelelő ügyleti nyilatkozatot tegyen minden lehetséges felelőssége tudatában.
A közjegyzői okirat sosem tűnhet el, ugyanis az eredeti közjegyzői okiratot az a közjegyző őrzi, aki készítette, a felek hiteles kiadmányt kapnak az okiratról. A közjegyzői okirat papír alapú megőrzése, valamint annak digitalizált formában történő archiválása következtében a szöveg változatlan marad, és az okirat nem veszik el.
Ügyleti okiratok
Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja az adott jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a közjegyző felel azért, hogy az általa készített okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közjegyző jelenlétében történteket és elhangzott nyilatkozatokat, másrészt pedig azt, hogy mindez a törvény által előírt közokirat-szerkesztési szabályok betartásával történik.
Az ügyleti okirat lehet egyoldalú, amikor csak egy személy akaratnyilvánítását tartalmazza (pl.: végrendelet), ám legtöbb esetben többoldalú, amely esetben két vagy több személy nyilatkozatát foglalja a közjegyző közokiratba (pl. adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés).
A közjegyzői okirat jelentősége és előnye a magánokiratokkal szemben abban nyilvánul meg, hogy a közjegyzői okirat, mint közokirat közvetlenül végrehajtható, nem csak Magyarország, hanem az Európai Unió országaiban is. Ez azt jelenti, hogy a benne foglalt kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése esetén a jogosultnak a követelés behajtása érdekében nem kell bírósághoz fordulnia és hosszú éveken keresztül pereskednie. Amennyiben a kötelezett a közjegyzői okiratban vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a jogosult kérelmére a közjegyző az közokiratot végrehajtási záradékkal látja el. A végrehajtási záradék alapján a végrehajtó közvetlenül, peres eljárás nélkül behajtja az adott követelést, a közjegyzői okirat tehát nagyban felgyorsítja azt az eljárást, amellyel a jogosult a pénzéhez juthat.
Szintén fontos a szerepe a közjegyzői okiratnak olyan jogügyletek esetén, melyek létrejöttét utóbb közokirattal akarnak bizonyítani – megelőzve a pereskedést vagy például egy adóhatósági vagyonosodási eljárást.
Irodánk eljár bármely polgári anyagi jogi jognyilatkozat és szerződés közjegyzői okiratba foglalása esetén.
Közjegyzői okiratba foglalható, tipikus jognyilatkozatok:
adósi kötelezettségvállalás (pl. kölcsön-, hitel-, zálog- vagy kezességi szerződés alapján)
befogadó nyilatkozat
élettársi viszonyra vonatkozó nyilatkozat
felmondó nyilatkozat
haszonélvezet, szolgalom alapítása
kiköltözési nyilatkozat
külföldi letelepedésével kapcsolatos nyilatkozat
meghatalmazás
nyilatkozat mesterséges megtermékenyítéshez
nyilatkozat szervátültetéshez
tartozáselismerő nyilatkozat
teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
végrendelet
Közjegyzői okiratba foglalható, tipikus szerződések:
adásvételi szerződés (pl. ingatlan-adásvételi szerződés)
ajándékozási szerződés (pl. ingatlan-ajándékozási szerződés)
bérleti szerződés
csereszerződés
életjáradéki vagy tartási szerződés
élettársi közös vagyon megszüntetése, megosztása
élettársi vagyonjogi szerződés
engedményezés
halál esetére szóló ajándékozás
házassági vagyonjogi megállapodás, szerződés
házassági vagyonközösség megszüntetése, megosztása
hitel-, kölcsönszerződés, ezek biztosítéki szerződései
jogi személy alapítása, módosítása (pl. társasági szerződés)
kezességi szerződés
közös tulajdon megszüntetése
lízingszerződés
öröklési szerződés
öröklésről való lemondásról szóló szerződés
ráépítésről szóló szerződés
rendelkezés várt öröklésről
társasház alapító okirat
tartozásátvállalás
vételi jog alapítása
zálogszerződés
A közjegyzői okirat elkészítése során a közjegyző kötelessége, hogy meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról, tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatát, felolvassa az okiratot a fél előtt, meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának.
Az okiratok felolvasása garanciális szabály, amely az ügyfelek érdekében történik és gyakorlati jelentőséggel is bír, ugyanis az aláírás, tehát a jogügylet létrejötte előtt ad még egy lehetőséget a lényeges kérdések tisztázására, tartalmának megmagyarázására, illetőleg javítására. A közjegyzőnek kötelessége meggyőződni arról, hogy az okiratban foglaltak a felek akaratával megegyeznek-e, amely leginkább a felolvasás során valósul meg.
Jogszabály által megengedett keretek között van lehetőség a felolvasás mellőzésére: kizárólag abban az esetben, amikor jogi képviselővel eljáró jogi személy ügyfelek kifejezetten kérik, hivatkozva arra, hogy a tervezet szövegét korábban megismerték.
Végrehajtás elrendelése
A közjegyzői okiratba foglalt szerződés vagy jognyilatkozat alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezett nem teljesít. A közjegyzői okirat így alkalmas arra, hogy a feleket szerződésszerű magatartásra kényszerítse a megállapodásukban foglalt rendelkezések közvetlen végrehajtásával. A közjegyzői okirathoz kapcsolódó közvetlen végrehajtás lehetősége megkíméli a szerződésszerűen teljesítő felet egy elhúzódó per költségeitől.
Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 2020. szeptember 1-étől jelentősen megváltoztak a végrehajtási kérelmek előterjesztésének szabályai. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatót ezen a linken érheti el.
A közjegyző által közokiratba foglalt kötelezettségvállalások nem teljesítése (pl. lejárt fizetési határidő, elmaradt törlesztő részlet, stb.) esetén a közjegyzői okiratban szereplő jogosult kezdeményezheti az okiratban szereplő kötelezett ellen a közvetlen bírósági végrehajtási eljárás megindítását.
A közjegyző végrehajtási záradékkal akkor láthatja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló, vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
a jogosult és a kötelezett nevét,
a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
a teljesítés módját és határidejét, továbbá
a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és a követelés teljesítési határideje letelt.
Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. A közjegyző továbbá végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.
A közjegyző a végrehajtási lapot akkor állíthatja ki, ha a végrehajtandó határozat
kötelezést (marasztalást) tartalmaz,
jogerős vagy előzetesen végrehajtható,
a teljesítési határidő letelt.
Közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, amennyiben a jóváhagyó végzést megfellebbezték.
Közjegyzői okirat végrehajtását tehát az okiratot készítő közjegyzőnél kérheti a jogosult, ha a teljesítési határidő eltelt, vagy közjegyzői okirattal igazolja a felmondást és annak adóssal történt közlését.
Az egyes végrehajtási cselekményeket az illetékes önálló bírósági végrehajtó foganatosítja.
A végrehajtási eljárás kérelemre indul, amelyet megtalál a Nyomtatványok menüpont alatt ér el.
Illetékesség
A végrehajtás elrendelésére a végrehajtandó okiratot szerkesztő közjegyző jogosult. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-ának alkalmazása során az okiratot készítő közjegyzőn azt a közjegyzőt kell érteni, aki azon az álláshelyen működik, melyen az alapokiratot készítő közjegyző működött.
Mikor rendeli el a végrehajtást a közjegyző általa szerkesztett okirat alapján?
A közjegyző végrehajtási záradékkal akkor láthatja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza (1) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló, vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, (2) a jogosult és a kötelezett nevét, (3) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, (4) a teljesítés módját és határidejét, továbbá (5) a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és a követelés teljesítési határideje letelt.
Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. A közjegyző továbbá végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.
A közjegyző a végrehajthatási lapot akkor állíthatja ki, ha a végrehajtandó határozat (1) kötelezést (marasztalást) tartalmaz, (2) jogerős vagy előzetesen végrehajtható, (3) a teljesítési határidő letelt. Közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, amennyiben a jóváhagyó végzést megfellebbezték.
A végrehajtási eljárás kérelemre indul, amelyet megtalál a MOKK weboldalán.
Mennyibe kerül a végrehajtás közjegyző általi elrendelése?
A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a közjegyzőnek díjat kell fizetni, melynek mértéke
a) végrehajtás elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint;
b) biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint;
c) ha az ügyérték nem állapítható meg, 5000 Ft.
Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke.
Zálogjog érvényesítésére vonatkozó végrehajtási kérelem esetén ehhez a zálogjoggal biztosított követelés – eljárás megindulásakor fennálló, járulékok nélkül számított – értékét, ha pedig a zálogtárgy értéke ennél kisebb, a zálogtárgy értékét kell figyelembe venni. Az ügyérték megállapításánál a Pp. 24. §-át megfelelően alkalmazni kell.
A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli; azt végrehajtási költségként kell behajtani. A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjról külön törvény rendelkezik.
Ha a végrehajtást kérő ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a fenti díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni. A megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani.
A végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendeléséért további munkadíj, költségtérítés és illeték – ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét – nem számítható fel.